Kofa hajó

Budapest, Újpesti rakpart 9.

 

A kezdetekben a mai Újlipótváros ipari terület volt a Váci úttól a Dunáig, de ebben a minőségében fontos gasztronómiai szerepet töltött be a főváros életében. A korabeli Pest északi részének félig-meddig ellátó központja is lehetett, mivel például itt álltak meg a Vác felől jövő kofahajók hajnalonként (az akkor még a Pozsonyi út vonalában lévő Dunaparton), s áradtak szét a zöldséges - gyümölcsös - tejes és egyéb kofák a piacok felé (a mai Lehel piac kialakulása is ekkor indult). A szintén dunai hajókon érkező gabona, búza is ide érkezett „az Osztrák-Magyar Monarkia” legnagyobb malomipari vállalata üzemeibe.

Az Erzsébet Gőzmalom társaság hatalmas épülete a felső-rakparton, illetve a Kárpát utcában állt és naponta friss búzával szolgálta a környékbeli pékeket, kereskedőket és akár a kisebb üzleteket. A további kisebb malmok (a Csáky, azaz a mai Hegedűs Gyula utca sarkán az Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom) azonos célt szolgáltak.

Az Unió malom belső utcáinak egyike a mai Kádár utca, mert itt - és a környező utcákban - dolgoztak a hordókészítő mesterek. Az egyik közülük volt Schwarcz úr, kinek műhelyéből feltehetően a Király sörfőzde hordói is kikerültek. (1912-esbudapesti Czim- és Lakásjegyzékből: Kádárok és hordógyárak: Schwarcz Nándor V. Visegrádi u. 46. Tel: 13-59.). A Duna partjához közel ugyanis a Király Sörfőzde működött, mely üdítő kivétel volt a kőbányai sörhegemónia mellett – és állítólag azoknál is jobb sört főztek benne…